Sri Ramakrishna evangéliuma
A több mint 1000 oldalas vászonkötött kiadvány a Belur Math, vagyis a Ramakrishna Kolostor és Ramakrishna Misszió bengáli központja, az összes Ramakrishna Math és valamennyi Vedānta Society által elfogadott, ajánlott és a mai napig a szerzetesek által is használt Swami Nikhilananda 1942-ben készült angol nyelvű fordításán alapuló magyar fordítás, mely az eredetileg bengáli nyelven rögzített és összesen öt kötetet megtöltő műnek nem csupán az első kötetét foglalja magában, hanem mind az ötöt, és a Sri Ramakrishna által oly szeretett és fontosnak tartott megannyi dalt is. A kötet 27 eredeti fekete-fehér képet is tartalmaz, illetve egy külön kézzel beragasztott, színes fotót Sri Ramakrishna Belur Mathban látható képmásáról. |
Leírás

Sri Ramakrishna evangéliuma (a teljes mű)
A több mint 1000 oldalas vászonkötött kiadvány a Belur Math, vagyis a Ramakrishna Kolostor és Ramakrishna Misszió bengáli központja, az összes Ramakrishna Math és valamennyi Vedānta Society által elfogadott, ajánlott és a mai napig a szerzetesek által is használt Swami Nikhilananda 1942-ben készült angol nyelvű fordításán alapuló magyar fordítás, mely az eredetileg bengáli nyelven rögzített és összesen öt kötetet megtöltő műnek nem csupán az első kötetét foglalja magában, hanem mind az ötöt, és a Sri Ramakrishna által oly szeretett és fontosnak tartott megannyi dalt is. A kötet 27 eredeti fekete-fehér képet is tartalmaz, illetve egy külön kézzel beragasztott, színes fotót Sri Ramakrishna Belur Mathban látható képmásáról.
„Swami Vivekananda azt mondta: »A Védák, a Vedānta vagy a Bhāgavata és a többi Purāṇa valódi értelmét soha nem tudja megérteni az, aki nem tanulmányozta előbb Ramakrishna Paramahamsa tanításait« Az ő élete egy végtelen erejű keresőlámpa… Ő volt a Védák és a Védák céljának élő kommentárja.«
»Sri Ramakrishna élete egy kivételes keresőlámpa volt, melynek fénye alatt az ember valóban képes megérteni a hindu vallás egészét. Ő volt a szent iratokban (śāstra) leírt elméleti tudás összességének szemléltető példája. Az életével mutatta meg azt, amit a ṛṣik (bölcsek) és az avatārák (Isteni Inkarnációk) ténylegesen tanítani akartak. A könyvek elméletek voltak, ő a felismerés volt. Ez a férfi ötvenegy év alatt megélte a nemzeti spirituális élet ötezer évét, és ezzel iskolapéldává emelte magát a jövő nemzedékei számára. A Védák magyarázata és a szent iratok összehangolása csak az ő avasthā, azaz állomások elmélete alapján lehetséges – mely szerint nem csak tolerálnunk kell másokat, hanem ténylegesen felkarolni őket, és hogy az igazság az összes vallás alapja.«
»Az emberek ezrével jöttek, hogy lássák és hallgassák ezt a csodálatos embert, aki falusi nyelvjárással beszélt, amelynek minden egyes szava erőteljes és fénnyel teli volt. Mert nem annak van súlya, amit a beszélő mond, még kevésbé a használt nyelvnek; hordereje a beszélő személyiségének van, ami ott él mindenben, amit mond. Ezt mind megtapasztaljuk időnként. A legnagyszerűbb szónoklatokat, a legragyogóbb előadásokat hallgatjuk, majd haza megyünk, és mindent elfelejtünk. Máskor csupán egy-két szót hallunk végtelen egyszerű nyelvezettel, és azok életünk végéig velünk maradnak, a részünkké válnak, és maradandó hatást gyakorolnak. …Minden tanítás adás és fogadás: a tanító ad, a tanított pedig kap; de kell, hogy az ember rendelkezzen valamivel, amit adhat, és a másiknak nyitottnak kell lennie a fogadásra.«”
„Az átlagemberek prédikálják a vallást, az Isteni Inkarnációk azonban, mint Buddha, Krisztus, Kṛṣṇa és Ramakrishna át tudják adni a vallást. A vallás felismerést jelent. Egy érintés, egy pillantás vagy egy szó az Inkarnációk egyikétől életet átalakító transzformációt lobbanthat be az emberben. Ramakrishna olyan hatalmas spirituális erő volt, ami egy pillanat alatt fel tudta ébreszteni az Isten-tudatosságot.
Swami Ritajananda azt írta: »Az Evangéliumban tengernyi információt találunk Sri Ramakrishnáról, és arról hogyan élt a világban. A társaságában rengeteg volt a nevetés, és sokak igazán szerencsések voltak, hogy a közelében lehettek, és a megannyi fájdalmas tapasztalatuk ellenére mégis azt érezhették, hogy a világ tényleg a vidámság palotája.«” Sri Ramakrishna életének részleteit és tanításait mások mellett Mahendranāth Gupta, a Mester egyik szeretett családfő tanítványa jegyezte le bengáli nyelven. Az M. írói álnevet használó tanítvány ezen írásai összegezve több évtized során részletekben jelentek meg Sri Sri Ramakrishna Kathāmrita címen, összesen öt kötetben. Ezek közül az elsőt 1902-ben, az utolsót pedig nem sokkal M. halála után, 1932-ben adták ki bengáli nyelven. A köteteknek azóta több angol nyelvű fordítása is készült, de Swami Nikhilananda 1942-ben egy kötetbe rendezett fordítása a világszerte hivatalosan elfogadott verzió. Ennek a címe Sri Ramakrishna evangéliuma (The Gospel of Sri Ramakrishna). „M., aki iskolaigazgató volt, felvette a tantervbe a Kathamritát. Amikor azzal vádolták, hogy csak a saját könyvét próbálja így eladni a tanulóknak, akkor nyugodtan így válaszolt:
»A tanulók majd akkor értik meg az Evangélium olvasásának hatását, amikor családot alapítanak. A Mester úgy mondta: ’Izzó tűz a világ.’ És én ezt teljesen felismertem. Amikor világi életre lépnek és csapások és szenvedések kínozzák őket, akkor a Mester halhatatlan szavai lesznek azok, amelyek szerető anyaként megmentik a fiúkat. Ha a Mester tanításai közül legalább egyre emlékeznek, akkor az – akár egy csónak – átviszi majd őket māyā viharos óceánján, és békét hoz az életükbe.«
Egy hívő azt mondta M.-nek: »A Kathamritát olvasva úgy tűnik, hogy folyton a Mesterrel volt.« M. így felelt: »Nem, nem éltem vele állandóan. De ő úgy mondta: ’Az ember halhatatlan lesz, akár egy cseppet, akár egy korsónyit iszik a Halhatatlanság óceánjának nektárjából.’ Ez az egyetlen reményem. Igyekeztem megőrizni a Mester szavainak egy parányi részét a Kathamritában. Senki sem tudja megírni minden szavát.«
A Kathamritán elmélkedve valóban érezzük Ramakrishna jelenlétét. Hallgatjuk az útmutatásait és a tanításait, és elképzeljük az isteni színjátékát.
A Sri Ramakrishna evangéliuma tárgya Isten és egyedül Isten. Azzal foglalkozik, hogyan ismerjük fel Istent és semmi mással. Ramakrishna gyakran hangot adott ennek az egyszerű kijelentésnek: »Én csak Istent ismerem és semmi mást.« Az Evangélium elején, közepén és végén kizárólag egyetlen dolgot fogsz találni: Istent.”
A két magyar és az angol kiadásokról
Sokan érdeklődnek, hogy miért van két magyar kiadása is a Sri Ramakrishna evangéliumának, és hogy az oldalszám és az ár mellett még mi a különbség a kettő között.
„Minden avatāra, azaz Isteni Inkarnáció egy krónikással érkezik, aki megörökíti az avatāra életét és tanításait. Valmikī Rāmacandra éltetét és tanításait írta meg a Rāmāyaṇában, Vyāsa Kṛṣṇa életét és üzenetét a Bhāgavatamban és a Mahābhāratában. Buddha és Krisztus életét és üzenetét a tanítványaik jegyezték le. Isteni terv szerint M. volt kijelölve arra, hogy feljegyezze a jelen kor avatārája, Sri Ramakrishna evangéliumát.”
M. Sri Sri Ramakrishna Kathamritája arra a 177 bejegyzésre épül, amelyeket 1882 és 1887 között jegyzett le a naplójába. S bár ezt megelőzően voltak még más bengáli kiadások is, azok többsége nem lett angolra fordítva.
„M. a Kathamrita első vázlatait bengáli nyelven írta, hogy fel tudja azokat olvasni a Szent Anyának (Sarada Devi, Sri Ramakrishna felesége). 1888-ban kibővített négy naplóbejegyzést, majd lefordította őket angolra a Levelek az Úr Sri Ramakrishna evangéliumából címsorral. Ezeket a cikkeket, amelyeket M. az ’M., az Úr fia és szolgáló szerint’ írói álnév alatt írt, 1897 októbere és 1898 májusa között sorozatként adták közre a Swami Vivekananda által indított Brahmavadin magazinban. A cím alá lábjegyzetben M. hozzáfűzte: ’Fordította M., az M. által készített eredeti bengáli feljegyzésekből.’ Később ezt a négy naplóbejegyzést adták közre angolul két brosúrában. A lelkes olvasókat azonban ez nem elégítette ki, és a teljes Evangéliumot szerették volna nyomtatott formában. 1907-ben M. a Brahmavadinban megjelent négy bejegyzést további tízzel egészítette ki, és egy könyvet formált belőlük, Sri Ramakrishna evangéliuma (M., az Úr fia és szolgáló szerint) címen. Alcímnek ezt adta: azaz Az eszményi ember India és a világ számára.” A 386 oldalas könyv első kiadásához M. azt írta: »Ez nem mondatról mondatra történő fordítás, hanem M. saját gondolatainak közvetlenül angolul való tolmácsolása sok részletezéssel és magyarázó ismétléssel.«”
Ez – az összesen 177 naplóbejegyzésből mindössze 14-et tartalmazó könyv – 1942-ig volt forgalomban, amikor megjelent Swami Nikhilananda angol fordítása a Ramakrishna – Vivekananda Center, New York kiadásában. Ezt követően M. angol fordítása már nem volt elérhető. Csak később, 1978-ban jelent meg újra a Sri Ramakrishna evangéliuma sűrítve (The Condensed Gospel of Sri Ramakrishna) címen. Ennek a könyvnek a bevezető fejezetében Swami Tapasyananda azt írja, »ez az M. sűrített verziója – szó szerint véve – nem tekinthető fordításnak, hanem az inkább M. független írása az Evangéliumról a saját naplója alapján… Ellentétben Swami Nikhilananda munkájával, M. saját angol írása nem mondatról mondatra történt fordítás; sokkal inkább a saját gondolatait fogalmazza meg« a szóban forgó témáról, fontos doktrinális értekezések és részletezések mellett. S jóllehet Swami Vivekananda nem láthatta ezt az angol kötetet, nagy valószínűséggel tartalmazza azokat az 1897-ben közreadott részeket, amelyekre az M.-nek írt levelében utal és üdvözöl oly elismerően.
Így tehát, ahogy az az Advaita Ashram weboldalán is szerepel, M. saját angol írása (Sri Ramakrishna evangéliuma sűrítve – magyar címe: Srí Rámakrisna evangéliuma), csodás kiegészítője tud lenni a Swami Nikhilananda által fordított teljes műnek, a Sri Ramakrishna evangéliumának. (Vagyis Prahlādát idézve: 1+1=1 :)
Sri Ramakrishna evangéliuma
– a teljes mű Swami Nikhilananda fordítása alapján, közel 1100 oldalon
Swami Chetanananda azt írja: „M. nem szennyezte be Sri Ramakrishna csodás nyelvezetét azzal, hogy körülírja vagy átfogalmazza a Mester szavait. A Mester szavainak ezen isteni kincseit M. úgy vetette a Kathamrita oldalaira, akár egy képzett kézműves. M. a naplóbejegyzéseit átnézve és azokon meditálva elevenítette fel Ramakrishna szavait. Volt alkalmam látni M. naplójának néhány oldalát – abból világossá vált a számomra, hogy isteni kegyelem nélkül, senki nem lett volna képes pontosan feljegyezni azokat az isteni párbeszédeket Ramakrishnával.”
„M. … a könyv fő szövegében megjelenő minden beszélgetés során jelen volt. Ezeket a naplójába jegyezte le, ezért értékük olyan, akár a gyorsírásos jegyzeteké. A párbeszédek bensőséges képet fognak festeni az olvasó lelki szemei elé a Mester eseménydús életéről, 1882 márciusától 1886. április 24-ig, a halálát mindössze néhány hónappal megelőző időpontig. Ezen időszak alatt, javarészt angol oktatásban részesült bengáliakkal került kapcsolatba. Közülük választotta ki a tanítványait és az üzenetének továbbvivőit, és velük osztotta meg gazdag spirituális tapasztalatait.”
Swami Nikhilananda szó szerinti fordítást alkalmazott. Ahogy írta „Az írói szabadság gyakran feláldozásra került a szó szerinti fordítás kedvéért. Egyetlen fordítás sem képes teljes mértékben visszaadni az eredetit. Ez a nehézség még inkább érződik ebben az alkotásban, amelynek tartalma mély misztikus természetű, és egy nagy látó belső tapasztalatait írja le. Az emberi nyelv egy teljesen alkalmatlan eszköz az érzékfeletti észlelés kifejezésére. Sri Ramakrishna szinte tanulatlan volt. Sosem burkolta formális nyelvezetbe a gondolatait. Szavai az Igazságra vonatkozó, saját, közvetlen felismerését igyekeztek közvetíteni. … Annak érdekében, hogy hallgatóságának elmagyarázzon egy nehezen érthető filozófiát, ő, akárcsak őt megelőzően Krisztus is, találó példázatokat és illusztrációkat alkalmazott, amelyeket a körülötte zajló, hétköznapi élet megfigyeléséből merített.… Sri Ramakrishna szavainak már eddig is óriási hatása volt a szülőföldjén; az európai tudósok pedig az egyetemes igazság csengését fedezték fel bennük.
A könyvhöz, egy viszonylag hosszadalmas Bevezető írását tartottam szükségesnek. Ebben leírtam a Mester életrajzát, bemutattam azokat az embereket, akik kapcsolatba kerültek vele, rövid magyarázatot írtam számos indiai vallási gondolatrendszerről, amelyek bensőségesen kapcsolódtak Sri Ramakrishna életéhez, és további vonatkozó témákról szóltam, amelyek, remélem, lehetővé teszik majd az olvasó számára, hogy jobban megértse és értékelje ennek a könyvnek a nem mindennapi tartalmát. Különösen fontos, hogy a nyugati olvasó, aki nem jártas a hindu vallási gondolkodásban, először a bevezető fejezetet olvassa el figyelmesen, hogy azt követően teljes mértékben élvezhesse ezeket a párbeszédeket. A könyv sok dalt tartalmaz, amelyeket vagy a Mester vagy a hívek énekeltek. Ezek Bengál spirituális tradíciójának fontos sajátságát képezik, és többségüket misztikus tapasztalatokkal rendelkezők írták.
Sri Ramakrishna egy növő hold a spirituális égbolton. A születésétől számított száz éven belül, és halála után ötven évvel, az üzenete az egész világon elterjedt. Romain Rolland úgy írta le, mint a háromszázmillió hindu elmúlt kétezer év során végzett spirituális törekvésének a beteljesülése.
Mahatma Gandhi azt írta róla: „Az ő élete képessé tesz minket arra, hogy szemtől szemben lássuk Istent… Ramakrishna az istenesség élő megtestesülése volt.” Kṛṣṇával, Buddhával és Krisztussal egyenrangúként ismerik el.
Segítse a világ vallási történelmében a maga nemében első ilyen könyvnek a fordítása – lévén egy próféta közvetlen szavainak a feljegyzése – a megsebzett emberiséget, hogy közelebb kerüljön az élet Örök Igazságához, és távolítsa el a különféle hitek közötti széthúzást és ellenségeskedést! Tegye képessé az Igazság keresőit arra, hogy felfogják az érzékfeletti birodalom finom törvényeit, és tárja fel az ember korlátozott látása előtt az univerzum spirituális alapját, a létezés egységét és a lélek isteni természetét!”
„M. a mestere iránti tiszteletteljes szeretethez, e mester tanításának mélyreható és tapasztalati ismeretéhez, az egyes napok apró történéseire való bámulatos emlékezőképességét, illetve az események érdekes és valósághű módon történő feljegyzéseinek örömteli ajándékát adta hozzá. …. Még soha egyetlen elmélkedő hétköznapi életének apró történései nem voltak ilyen bensőséges részletgazdagsággal ábrázolva. Soha nem foglalták írásba nagy vallási tanító közvetlen és természetes megnyilatkozásait ilyen aprólékos pontossággal. E párbeszédek olvasása, melyekben a misztikus tanok és a humor egy nem megszokott fajtája váltakozik, és ahol a hindu mitológia legpáratlanabb aspektusainak megvitatása ad helyet a Végső Valóság természetére vonatkozó legmélyebb és legárnyaltabb kijelentéseknek, már önmagában egy liberális nevelés az alázatra, a türelemre és az ítélkezés felfüggesztésére. – Aldous Huxley ”
Forrás: facebook.com/Sri.Ramakrishna.evangeliuma
Idézet Sri Chinmoy: Avatárok élete és tanítása c. könyvből
Sri Rámakrisna
Minden világvallás szintézisének
A Megvilágosodás-Tornyává vált.
Sri Rámakrisna a legjelentősebb üzenettel jött. Üzenete az volt az emberiség számára: „Sírj, sírj mint a gyermek az Anyja után. A gyermek szíve könnyen meghódítja az Anya Szeretetét, Részvétét, Isteniségét és Halhatatlanságát. Sírj, sírj mint egy ártatlan gyermek. A Legfelsőbb Anya feltétlenül megadja neked a legmagasabb Magasság megvilágosodását.”
Kérdés: Vivékánanda avatár volt?
Sri Chinmoy: Vivékánanda nem volt avatár. Csak csekély bepillantást nyert abba az Igazságba, amelyet Sri Rámakrisna megélt. Sri Rámakrisna átélte a legmagasabb Igazságot, és Vivékánanda némi bepillantást nyert ebbe az Igazságba. Vivékánanda nagy vibhúti volt, olyan valaki, akit Isten különleges erővel ruházott fel, aki rendkívül dinamikusan tevékenykedik a világ-atmoszférában. A vibhútik az emberiség vezetői, akik felébresztik a szendergő tudatot.
Vivékánandában a leghatalmasabb dinamikus erő működött emberi formában. Vivékánanda valódi küldetése az volt, hogy mesterének, Sri Rámakrisnának a tanítását terjessze. Rámakrisna sokat elért, de nem sokat nyilvánított ki. Nem törődött a világi teljesítménnyel vagy az úgynevezett sokoldalú fejlődéssel. A mai világnak szüksége van az elmére. Az elmének még csak intellektuálisnak sem kell lennie; lehet csupán hétköznapi elme, amely képes megérteni az alapvető dolgokat. De Sri Rámakrisna még ezzel a hétköznapi elmével sem törődött. Tehát Vivékánanda összegyűjtötte annak a fának a gyümölcseit, ami Rámakrisna volt, és felajánlotta a világnak. Harmincéves korában Nyugatra jött, és bőséges fényt hozott magával.
Amikor Sri Rámakrisna halálán volt, Vivékánanda még mindig kételkedett mesterének spirituális magasságában. Magában azt mondta: „Ha azt mondod nekem, hogy nagy avatár vagy, akkor elhiszem.” Sri Rámakrisna belelátott a gondolataiba, és így szólt: „Naren, még mindig kételkedsz bennem? Aki Ráma, aki Krisna, egy személyben, ebben a testben Rámakrisna.” Ráma avatár volt, Krisna avatár volt, és Vivékánanda mestere megtestesítette mindkettőt.
A Rámakrisna-megvilágosodás csúcsán
Isteni Sírássá váltam.
THAKUR (magában): Minden vallás szintézise, Kelet és Nyugat egyesülése, az önfelajánlás és az önfeláldozás: ezek mind nagy-nagy szavak, nagy elméletek, nagy eszmék, nagy ideálok. De hol vannak, Anyám? Anyám, te mindezekről beszélsz nekem. Ezek olyan magas eszmények. De hol vannak odaadó katonáid? Anya, te sohasem hazudsz nekem. Hol vannak ők? Hol vannak kiválasztott gyermekeid? Ó, Káli Anyám kiválasztott gyermekei, szívem sír értetek. Gyertek! Gyertek! Végezzétek el az Anya munkáját! Be kell teljesítenetek az Anyát. Ki kell nyilvánítanotok az Anyát a Földön.
(Belép Naren.)
THAKUR (csupa törődéssel és szeretettel): Ó, Naren, megjöttél. Oly hosszú idő után végre eljöttél hozzám. Oly sokáig beszéltem világi embereknek. Már szinte belesüketültem a hétköznapi emberek panaszainak és törekvés nélküli locsogásának hallgatásába. Az emberek belém vetik minden világi vágyukat. Senki sincs, akinek a belső életemről beszélhetnék. Senkinek nem tudom elmondani, mi történik a szívemben. Naren, mondd meg nekem, mikor jössz legközelebb!
- Sri Chinmoy
---
Az avatárok a legnagyobb spirituális mesterek, az emberiség világítótornyai. Megmutatják az emberi élet biztos irányát és megfelelő célját a sötétben bolyongó emberiségnek. Amikor egy avatár lejön a Földre, egy új tudatot hoz le és nyilvánít ki, hatalmas lökést adva ezzel az emberiség fejlődésének. Tanításával és életével követendő példát állít a törekvő emberiség elé.
„Az avatár Isten közvetlen képviselője, Istennek egy megtestesült része.”
„Minden alkalommal, amikor egy avatár eljön, másfajta szerepet játszik az evolúció előremenetelésében, mely megfelel az adott kor igényeinek. Lényegében az egyik avatár nem különbözik a másiktól."
„Amikor egy avatár lent van a Földön, megtestesíti az összes többi, előtte itt járt avatár tudatát. Krisztus, Buddha, Krisna és mások ugyanonnan jöttek. Ha Krisztust a végtelen isteni Tudatnak tartod, nem különítheted el tőle Krisnát, Buddhát vagy Sri Rámakrisnát. A Legfelsőbb vette fel azt a formát, amit Krisztusnak nevezünk, Ő vette fel a formát, amit Krisnának nevezünk, és azt a formát is Ő öltötte magára, amit Sri Rámakrisnának nevezünk."
„Az avatár az, aki
Magától Istentől kapja
Isten saját Álmait
Isten teljes kinyilvánításáért
Itt a Földön.”
„Az avatár
Isten könyörületteljes alászállása
És az ember tudatos felemelkedése.”
„Az avatárban rejlő igaz Barát
Nemcsak hogy megmutatja nekünk Isten Arcát,
Valódi egységünket Istennel,
És az Ő bennünk lévő Lakhelyét,
Hanem azt is megérezteti velünk,
Hogy Istent joggal tarthatjuk
Teljesen a sajátunknak.”
Édes Uram,
Hogyan lehet a világunk
Igazán boldog?
"Gyermekem,
Ez a világ valóban boldog lehet,
Ha és amikor
A gépek által gépiessé tett emberek
Az Isten-megvalósult lelkekre hallgatnak."
- Sri Chinmoy